A kajafutár

Lassan már egy éve, hogy nem főzök. Legalábbis hétköznap nem.
Mikor Mia még pocakban volt, az elején még a hűtő kinyitása is gondot okozott. Meg persze az is, hogy a főzéshez fel kellett volna kelnem, ami az első hányingeres időkben nem volt egyszerű, így maradt a rendelés.

Ha délelőtt csöngettek, akkor Patrik már tudta, hogy ismerős arc jön... Év eleje óta új futár van. Nagy cimborák lettek a fiammal. Volt, hogy túrórudi volt plusszban az ebédhez, volt, hogy kisautó, de ezek nélkül is nagyon örül a fiam amikor meglátja a futársrácot. Beszélgetnek pár szót, Patrik elmeséli, hogy épp mi történt vele-közben én fordítok babanyelvről:D Bár erre már egyre kevésbé van szükség. Robi (a futár) pedig olvadozik tőle... Hiába no, a rémes hároméves nagyon tündéri tud lenni, ha épp úgy hozza szitu.:):):)